1919. szeptember 18-án született Pákolitz István Pakson. Ezen alkalomból gyűjtöttem tőle néhány kedves gyerekverset.

Kiolvasó 

Megmosdott a tulipán

Harmat csillog rajta

Piros szirma pirosabb

Mint a lányok ajka

Tulipiros tulipán

Tuli-tuli tarka

Ki messze lát, szaladjon

Ez a fogó, rajta!

Veréb

Csip csirip, csöpp veréb
csipkedi a meggyet;
csip csirip, csöpp veréb
csípj nekem is egyet;
ha nem csípsz, csöpp veréb,
csiripelj is egyet,
mert amíg csiripelsz,
nem csíped a meggyet!

Csip csirip,
csípek neked meggyet,
csip csirip, csip csirip,
a legédesebbet;
csip csirip, csip csirip,
szedd a piros meggyet,
csip csirip, csip csirip,
jóízűen edd meg!

Dió

Kihasadt a dió zöld zakója, 
Nem csoda: viseli Tavasz óta
Őszanyó megvarrná ökörnyállal,
De az a pár öltés mit használna?
Labdázik a szél közel-távol:
Kirázza a diót zakójából.

Hangya

Kenyérmorzsát visz a hangya, segít neki apja anyja, 
sietnek mert fúj a szél, 
fúvó szélből eső kél.

Ha én fúvó szél lehetnék, 
felhő elé kerülhetnék 
Szétfújnám a tájon, 
hogy a hangya meg ne ázzon.

 Kecske

Mek mek mek,

mek mek mek,

hány fej káposztát ettél meg?

Hármat, négyet,

ötöt, hatot,

mit a gazdaasszony adott,

mek mek mek.

Mek mek mek,

mek mek mek,

adsz-e holnap

friss tejet?

Adhatok,

mek mek mek,

ha kapok jó abrakot,

mek mek mek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.