Állatkert-látogatás után jó kis játékok a következők:

Elszabadult állatok 1

Rejtsük el gyermekünk plüssállatkáit a lakás különböző pontjain! Majd jöhet egy rövid történet arról, hogy megszöktek az állatok az állatkertből / tanyáról / udvarból, és neki kell visszaterelni őket a helyükre! Használhat a befogáshoz babakocsit, dömpert, ládát stb., amiben visszaszállíthatja a szökevényeket a helyükre, a gyerekszobába.

Elszabadult állatok 2

Az előző játék “kétdimenziós” változata szerint vágjunk ki újságból képeket az állatkertben látott állatokról és egyéb képeket (pl. mesefigurákról, emberekről, nagyobb gyerekek esetében az állatkertben nem látott állatokról stb.)! Nevezzünk ki egy cipősdobozt állatkertnek, vagy építsünk egyet építőkockákból vagy kartondobozból, vagy fogjunk egy nagy ív újságpapírt, amire ragaszhatunk!  Válogassuk ki közösen az oda illő állatokat! Beszéljük meg, hogy milyen hangot adnak, mit esznek, milyen színűek, mit csináltak stb.!

A megfelelő viselkedés kialakításában is fontos szerepe van a játéknak. A következő módszer Noel Swanson: Hogyan neveljük jó gyereket? című könyvében olvasható (ami egyébként a szuperdadus sorozatok alapja).

Ha a gyereket bizonyos rövid feladatok elvégzésekor (pl. öltözködés) gyakran nyaggatni kell, érdemes előhúzni a tarsolyunkból egy-egy szórakoztató sürgető játékot. Versenyeztessük például az idővel, apával, anyával (testvérrel inkább ne!), szomszéddal, képzeletbeli ellenféllel! Próbáljuk meg úgy alakítani a versenyt, hogy éppen ne veszítsen! Olyan célt kell kitűzni, amit biztosan el tud érni, de az sem baj, ha néha-néha veszít. Ilyenkor adjunk valami tréfás büntetést, például jól csiklandozzuk meg!

Gyakori eset, hogy a mindenre kíváncsi kisgyerek nem szeret az utcán célirányosan közlekedni. Ha gyalog megyünk bevásárolni a másfél éves kisfiammal, sokszor előfordul, hogy elkalandoznak a lábacskái, és el-elszökik mellőlem. Ilyenkor a postás bácsival szoktam versenyeztetni (az illető nem tud róla), aki épp akkortájt rója köreit a kerékpárjával. Mivel elég gyakran kapok csomagot, ezt a tényezőt is bevetem. Szóval ezt mondom a kisfiamnak:

-          Versenyezzünk a postás bácsival! Ki ér előbb a házunkhoz? Ha mi nyerünk, a postás bácsi hoz nekünk ajándékot.

Ez lehet egy szórólap is a postaládában vagy levél vagy csomag, bármi, amit ki lehet bontani, meg lehet nézegetni vagy hajtogatni lehet belőle valamit stb. Na, ez mindig bejön, loholhatok a kisfiam után.

A másik trükköm az utcán, hogy kiszemelek egy előttünk haladó gyalogost, és elkezdjük kergetni. Még senki sem vette rossz néven.

Szólj hozzá! Te milyen sürgető trükköket vetsz be? 

A kerti munka a gyermekek esetében is fejlesztően hat az izomzatra, kézügyességre, szem-kéz koordinációra és az érzékelésre. Mindenekelőtt azonban jó kis móka!

A következő kerti tevékenységekben ők is nyugodtan részt vehetnek:

1 éves kortól: viráglocsolás kis kannával vagy műanyag flakonnal (még nagyobb az élvezet, ha a vizet maguk meríthetik egy vödörből vagy a pancsoló medencéjükből) Vigyázat! Csak szülői felügyelettel!

Másfél éves kortól: (lenyírt) fű és (lehullott) levél gyűjtése kézzel vagy játékgereblyével, kis lapáttal vödörbe vagy kis talicskába

3 éves kortól: gyomlálás - Előbb is el lehet kezdeni, csak valószínűleg sok egyéb hasznos növényt is a gaz sorsára juttat.

Nagy kedvcsináló, és számos dolgot megtanulhat a kisgyermek, ha kijelölünk neki egy területet, ami az ő kis kertje lehet. Vethet, ültethet bele. Legyünk körültekintőek a növények kiválasztását illetően, nézzünk utána, nem mérgezőek-e!

A játékboltokban számos kerti eszköz (ásó, kapa, gereblye, fűnyíró, talicska…) gyerekeknek készült műanyag vagy fa változata kapható.

Kesztyű csengettyűkkel

Varrjunk egy kimustrált 5 ujjas kesztyű ujjvégeire apró csengettyűket! Az ujjakra rajzolhatunk szemet, szájat és színes fonalból hajat is varrhatunk rá. Klassz és egyszerűen elkészíthető kis ujjbábok.

Huzavona Fektessük a gyerkőcöt egy vastag takaróra, és húzzuk végig a lakáson (portörlés helyett)!

Pancsoló télen-nyáron Fújjuk fel a kerti gyerekmedencét, és töltsük meg lufival, szerpentinnel, újságpapírral (amit szét lehet tépkedni) vagy egyéb különböző papírokkal (pl. csomagolópapírral)! Ősszel gyűjthetünk bele gesztenyét vagy falevelet. Aztán nyáron rendeltetésének megfelelően mehet a pancsolás elmerülő és a vízen fennmaradó tárgyak társaságában.

Töltögetős Tegyünk a gyerek keze ügyébe különböző dobozokat, poharakat, flakonokat, amelyekbe töltsünk homokot, kavicsot, vizet stb.! Mutassuk meg, hogyan lehet áttölteni egyik edényből a másikba a tartalmukat!

Tömködős   Vágjunk cipős doboz oldalaiba különböző alakú réseket, lyukakat! Adjunk a gyereknek dugót, építőkockát, vastag papírdarabot, gombot, cérnagombolyagot stb., hogy bedughassa őket a nyílásokon!

Tapizsákok  Készítsünk babzsákhoz hasonló eszközöket a gyermek szórakoztatására, amelyeket megtölthetjük vattával, rizzsel, borsóval, kukoricával, gesztenyével, csengettyűkkel, golyókkal, kaviccsal stb.!

Tapikígyó Különböző anyagdarabokból varrjunk egy hosszú kígyót! A tömőanyagot is variálhatjuk, mint a tapizsák esetében. Az egyes szakaszokat levarrással különíthetjük el.

Simogatós A bőrérzékelést fejleszti, ha különböző erre alkalmas tárggyal simogatjuk, csiklandozzuk a gyermekünket, például madártollal, egy puha kendővel, ecsettel, vattával stb. Jó masszírozó a sünilabda.

Saját készítésű festék 400 ml vizet és 100 ml keményítőt 5-10 percig folyamatos kevergetés mellett felforralunk. Ha nagyon sűrű, adunk hozzá még egy kis vizet. Ételfestékkel vagy növényi nedvekkel színezhető.

Tépni és ragasztani Tépessünk szét a gyerekekkel különböző színes papírokat, például újságpapírt, csomagolópapírt, színespapírt stb. Készítsünk lisztből és vízből sűrű ragasztót, amivel felragaszthatják a fecniket egy nagyobb papírra, és elkészíthetik egyedi műalkotásukat.   Ha van még ötleted, itt megoszthatod másokkal.

A te gyereked is imád pancsolni? Íme 3 játék vízicsibéknek:

A nagy ho-ho-ho
Ha a gyermek már biztosan áll a lábán, játszhatjuk  vele a pancsolóban a következőt: Vágjunk ki papírból halacskákat, majd dugjuk őket egy lezárható átlátszó műanyag flakonba! Kössünk a flakonra egy madzagot, és húzzuk a gyerek előtt! Próbálja meg elkapni a halrajt!
(1,5 éves kortól)

Vízrajz
Rajzoljunk öntözőkannával! A rózsáján át a száraz betonra csorgatott vízzel alkothatnak a gyerekek.
(3 éves kortól)

(3 éves kortól) 

Ezzel a bejegyzéssel szeretnék egy könyvajánló listát indítani, amelyben mi, szülők ötleteket adhatnánk egymásnak gyerekkönyvválasztással kapcsolatban.

A mi kedvenceink a következők:

Babaszemmel sorozat: tematikus képeskönyv; témák: színek, állatkölykök, minták, formák, számok a természetben (Móra Kiadó)

Babamozi sorozat: apró méretű, gyerekkézbe való könyvecskék kihúzható fülekkel, elcsúsztatható figurákkal, témák pl. tenger, állatóvoda, játszótér (Móra Kiadó) – az igazat megvallva nekem az illusztráció nem igazán tetszik, de a kisfiam lelkesen forgatja őket.

Nagyszemű lapozó sorozat (Mini világ) csörgő szempárokkal, egyszerű, átlátható illusztrációval több témában pl. hobbiállatok, állatkert (Tessloff Babilon)

Tapintós lapozók (Mini világ): témák: Falu, Otthon, Gyerekszoba, Állatok – minden oldalon valami tapintani való pl. kígyó bőre, maci pocakja, kismalac füle, traktor kereke – nagyon ötletesnek tartom (Tessloff Babilon)

Mindenféle térbeli mesekönyv pl. Ki eszik?, Ki ugrik?,  Ki játszik? (Alexandra Kiadó), mindenféle kukucskálós könyv pl. Kinek a háza?

Leporellók a Pro Junior Kft. kiadásában Eszes Hajnal és Radvány Zsuzsa illusztrációival – sok klasszikus mese, vers, mondóka pl. Családi kör, Falusi hangverseny, Répa mese, Húsvéti mondókák, Rajzolós mondókák… (Pakson a CBA könyves „részlegében” mindig találok akcióban ezekből)

Bohóckodó – mesék, versek bohócokról Füzesi Zsuzsa gyönyörű illusztrációjával (szerzők pl. Csukás István, Gazdag Erzsi) (Urbis Kiadó)

Tipegő – Mondókák, dalok játékok gyermekekkel és Énekeljünk… - Daloskönyv gyerekeknek – tele gyönyörű képekkel, mindkettőt Bálint Mariann illusztrálta (Cash Kiadó)

R. S. Berner: Böngésző sorozata – a beszédtémák kifogyhatatlan tárháza rengeteg felfedezni valóval (Naphegy Kiadó)

Ja, és minden, amiben szerepel valamilyen jármű.

A te csemetédnek mi a kedvence?

·        Ugye te sem szeretnél később azzal bajlódni, hogy hogyan veszed rá csemetédet az olvasásra?  Kisgyermekkorban még könnyen alakítható a könyvekhez való hozzáállás.  Íme 6 tipp az olvasásra szoktatáshoz:

     Mivel a gyermek számára a szülő az elsődleges példa, sokat teszünk a könyvek, az olvasás megszerettetése érdekében, ha mi magunk is sokat olvasunk akár kikapcsolódásként, akár információszerzés céljából.

·          Gyakran kapjon ajándékba könyvet!

·         Tegyük a gyerekkönyveket könnyen elérhető helyre, hogy ne csak a mi segítségünkkel férhessen hozzájuk! Tanítsuk meg neki, hogy kell bánni a könyvvel!

·         Ne zárjuk el a szülők könyveit se a gyermek elől, hadd lapozgassa őket!

·         Ha például használati útmutatót, menetrendet, szakácskönyvet böngészünk, tegyük azt a gyerkőccel együtt, mutassuk meg neki a betűket, olvassuk fel, magyarázzuk el az odaírtakat, kapcsoljunk cselekvést az olvasáshoz!

Varázsoljuk játékossá az olvasásra szoktatást: tegyünk egy telefonkönyvet a játéktelefonja mellé, ha kismotorral indulunk valahová, játék jogosítványt (arcképpel) a zsebébe, recepteket vagy szakácskönyvet a babakonyhához! Javasoljuk, hogy olvasson, meséljen a plüssjátékainak vagy babáinak! 

A könyv megszerettetését érdemes korán elkezdeni. Ne gondoljuk, hogy egy csecsemő nem tud mit kezdeni vele! Hiszen mindenre kíváncsi, ami körülötte van, és különösen szereti a rímelő versikéket, dalokat, színes képeket. Azzal, hogy könyvet adunk a csöpp kezekbe, közösen megnézzük, megtapogatjuk, felfedezzük, mi van benne, rendkívül sokat teszünk nyelvi fejlődéséért.

Az olvasás megkedveltetésének alapja, hogy sokat beszélünk a gyermekhez, később pedig hagyjuk megnyilatkozni, nem fojtjuk belé a szót, és mindig igyekszünk értelmes választ adni kérdéseire (nem rázzuk le). Mikor elkezdi érdekelni a külvilág, ismertessük meg minél több tárgy, élőlény nevével! Bemutatásukkor használjunk jelzőket, jellemezzük minél sokrétűbben a bemutatott dolgot, ismételjük a nevét, kapcsoljunk hozzá mondókát vagy dalt! Például: Nézd, itt egy pöttyös labda! Milyen szép kerek ez a labda! Kéred a labdát? Gurul, gurul a labda, ügyes Peti elkapja… (kitalált dallammal) Így bővül a szókincse, ami élménydúsabbá teszi a könyvekben látottakról való beszélgetést, majd később elősegíti az értő olvasás kialakulását.

Legjobb, ha a könyvvel való foglalkozást megpróbáljuk tudatosan beépíteni a kisgyermek napirendjébe. Mi például a kisfiammal naponta általában 3-szor veszünk (közösen) könyvet a kezünkbe: a reggeli és a délutáni ébredés után, valamint az esti lefekvés előtt. Fontos, hogy ne erőltessük. Figyeljük meg, mikor nyitott az olvasásra! Hagyjuk, hogy ő válasszon könyvet! Tegyük kellemessé ezt az időtöltést, ne szóljon közben a rádió vagy a tévé, vegyük gyermekünket az ölünkbe! Kössünk a könyv történetéhez, képeihez kedvenc mondókákat, dalocskákat, tegyünk fel kérdéseket, kapcsoljuk a képeken látottakat a gyermek valós élményeihez! Lényeges, hogy a gyermek diktálhassa a tempót. Beszéljük érthetően, tisztán, éljünk a hangsúly és a hanglejtés adta lehetőségekkel!

Legyenek ezek a percek zavartalanok, bensőségesek!  Így a gyermek csupa pozitív érzést fog kapcsolni a könyvekhez, és nagy valószínűséggel megmarad benne az olvasás szeretete.

A folytatásban: Tippek az olvasásra szoktatáshoz

Szólj hozzá! A te gyermekednek mi a kedvenc könyve? Ha van kedved, írj néhány sort a könyvről, hogy más is kedvet kapjon hozzá! 

Manapság igen elterjedt, hogy a szülők tudatosan fejleszteni akarják csemetéjüket. Már kicsiként igyekeznek minél több foglalkozásra vinni őket (nyelvoktatás, babaúszás, zenés foglalkozás, babatorna stb.).

Ennek az egyik oka az lehet, hogy a gyereknevelésbe is belopta magát a versenyszellem, megy a folyamatos összehasonlítgatás. A fő mozgatórugó azonban az, hogy a szülők a legjobbat akarják gyermeküknek, szeretnének neki minden alapot megadni ahhoz, hogy ügyes-okos iskolás, majd sikeres felnőtt legyen. Ez nagyon dicséretes dolog, csakhogy vigyázzunk, ne keltsünk túl nagy „fejlesztőszagot”, mert az inkább elrettentő.  

Ez az egész ”fejlesztősdi” csak akkor működik, ha megvan a gyermek belső indíttatása, ha jól érzi magát közben, és ez ugyanúgy igaz a csecsemőre és az iskolásokra is.

A játék, a móka, a jó hangulat, a kreatív kezdeményezések támogatása és a gyermek igényeire való teljes ráhangolódás lehet az, ami megnyitja az emberpalánták szívét és lelkét a tanulás felé.